Földi Létünk „sötét” órái, mely eleddig naponta lopta a Fényből számlált perceit. Szembenézés önmagunkkal, igen veszélyes környezet, találkozás belső „mérgeinkkel”, kíméletlen, gyötrő vízió, a legmélyebbről hozza felszínre rejtett sebeink, s kellő bátorsággal, önmagunk tükrébe nézve, úrrá lenni az ego felett, hogy az őt tápláló félelem elenyésszen a kiáradó, ébredő SZERETET Fényében.
Lelkünk a szembenézésben megerősödve, Földi Létünket kézben tartva, tekintete Fényben úszva hirdethesse: a Fény, mint mindig, győzött a „sötétség” felett. Ámen
Végtelen szeretettel: Misi
